Cambridge-i kalandjaink 4-5

 

Tegnap nem blogoltam, mert péntekre olyan házifeladatot kellet készítenem, amely éjfélre teljesen kiütött, így másra nem jutott idő.

Pedig el kell mondanom, hogy a kurzus eddigi legizgalmasabb témáját boncolgattuk délelőtt: az angol nyelvben végbemenő grammatikai változásokat!  

“Whatever a language was like yesterday, it’s different today and will be different tomorrow.”  (Bármilyen is volt egy nyelv tegnap, az ma már más, és holnap is más lesz.) Ezek David Crystal brit nyelvész gondolatai, aki megállapította, hogy nem létezik nyelvtanilag helyes vagy helytelen, csak sztenderd és nem sztenderd nyelvhasználat. Mi nyelvtanárok természetesen törekszünk arra, hogy a diákjaink a helyes/ sztenderd formát használják, de ismernünk kell azokat a helyzeteket, amikor előfordulhatnak ettől eltérő változatok is. Miközben a legjellemzőbb példákat vettük végig, úgy elrepült az idő, hogy máris vége lett a délelőttnek.  

Délután még részt vettünk a heti második workshopon, majd Zsuzsival nyakunkba vettük a várost. Ezúttal az épületek kerültek fókuszba. Ilyen csodákat láttunk:

A mai kirándulásunkról Grandchesterbe Zsuzsi és Betti már írtak. Én kicsit vegyes érzelmekkel indultam el erre a túrára, mert nem gondoltam, hogy bármi érdekességet tartogathat egy gyümölcsöskert, ahol teázni lehet (The Orchard Tea Garden). Ám amikor odaértünk, magával ragadott az igazi angol vidék idilli hangulata, a középkori templomok múltba tekintő látványa, és a Rupert Brooke, E.M Forster, vagy Virginia Woolf szellemét idéző kert.

Lehet-e ebben a környezetben annál kedvesebb élmény, mint az, hogy az I. világháborúról és Robert Brooke hazafias költészetéről szóló eszmecserénket követően a két kísérő tanárunk csak nekem elszavalta a költő egyik leghíresebb versének első versszakát? Még a könnyem is kicsordult.

„If I should die, think only this of me:

   That there's some corner of a foreign field

That is for ever England.  There shall be

   In that rich earth a richer dust concealed;

A dust whom England bore, shaped, made aware,

   Gave, once, her flowers to love, her ways to roam,

A body of England's, breathing English air,

   Washed by the rivers, blest by suns of home.”

 

A tea jólesett, a süti finom volt, igazi feltöltődés volt ez a délután.