Londoni kaland 4

 Sziasztok

Szerdán végre lehűlt egy kicsit a levegő, ami azt jelenti, hogy reggel 20 fok volt, napközben 27 és most este 7 óta esik az eső.

Reggel a szokásos módon zajlott az iskolába jutásom. Alan felett kocsival - Staines - Clapham Junction - Wimbledon - 15 perc séta. Azt elfelejtettem eddig írni, hogy az oda-vissza útért naponta kb 16 fontot fizetek, ami kb 7500 forint, szóval nem gombokért utazgatok. Ma csak oda vettem meg a jegyem, mert programot terveztem a nagy jóidőben. 

De előbb elmesélem, hogy isteni Croassan-t ettem a reggeli angol teámhoz egy reggeliző helyen. Az angol nyelvterületeken nagy kultúrája van a reggeliző helyeknek, Nem úgy mint Magyarországon, hogy ha véletlenül van valahol reggeli menü, akkor is csak 10-kor nyitnak, hanem kb 6.30-kor már nyitva vannak, tele friss péksüteménnyel és hideg és meleg szendviccsel, 20 féle teával és kávéval meg gyümölcsitalokkal meg friss gyümölccsel, meg ..., nem is győzöm sorolni. Szóval istenit reggelizek minden nap!

Az iskolában az első órán a jövő időt veséztük ki. Azt hittem sok újat nem tudnak mutatni. De. Az óra elején képben voltam, will, going to, might , meg ilyenek, nem is volt probléma, csak azután jöttek a future continuous meg a future perfect simple-k és és bevallom őszintén sötétben tapogatóztam. Mondtam is, hogy nekem ez sajnos nem megy, de más is volt olyan kedves, hogy ilyeneket mondjon és így elhittem, hogy nem csak én vagyok egyedül a sötét erdőben.

Szükség volt a szünetben az olsza bácsi kávéjára, hogy magamhoz térjek.

A második órán a CLIL rendszer felépítéséről beszéltünk, itt szerencsére volt egy-két dolog, amiben tájékozott voltam, de megmondom őszintén az első óra sokk-ja után nehezen tértem magamhoz. Na mindegy... Sok hasznos információval lettem gazdagabb, kinyílt a titkos doboz, amin az állt: CLIL.

A délutánomat egy szent hely meglátogatásának szenteltem: Wimbledon- tenisz pályák. Mivel kb 10 napja lett vége a Grand Slam-nek Wimbledonban, így nem számítottam arra, hogy Nadal-al vagy Dokovic-al találkozom, de hogy még olyan embert se láttam, akinél teniszütő lett volna, azt nem gondoltam. A pályákhoz csak annyira lehetett bemenni, hogy egy fotót csináljak a Center Pálya bejáratáról, illetve az ajándékboltba lehetett bemenni, ahol csak azok a dolgok voltak, ami a verseny után megmaradtak, például nem volt M-es méretű férfi póló (bocsi Balázs, pedig vittem volna...).

 

Elkeseredésemben eldöntöttem, hogy visszasétálok a metróhoz és elmegyek a Victoria & Albert Múzeumba. Egyedül kinéztem a metrót, amivel mentem, végtelenül büszke voltam, hogy nem szálltam fel arra, amelyik ugyan zöld színű, mint amivel nekem is kell mennem, de több irányba is elágazik és én jóra szálltam. De rossz helyen szálltam le. Tovább mentem  Victoria Station-re, a South Kensington helyett, és meglepődve tapasztaltam, hogy nem ott vagyok, ahol szeretnék lenni. Miután kiderítettem a Google segítségével, hogy hol rontottam el, kimatekoltam, hogy merre kell mennem, hogy visszafelé menjek két állomást. Miután a jó állomáson száltam le, rögtön tudtam merre kell menni, mert a Kensington-on nagyon korrekten ki van táblázva, hogy mit hol találok. Meg is találtam a V&A Múzeumot.

Lenyűgöző gyűjteményét láttam a világ minden tájáról begyűjtött berendezési tárgyaknak, használati eszközöknek, ruháknak és ékszereknek minden évszázadból. Emellett szobrok, monumentális építészeti remekművek vasból különböző kőzetekből és fából. 

    

Természetesen ebbe a nagy kultúrában megéheztem és a Múzeum kávézója tökéletes volt fáradt agyam megpihentetésére és cukorral való feltöltésére. Igazán impozáns környezetben fogyasztottam el a cheezcake-emet.

A múzeumok 6- kor zárnak, így lassan én is elindultam haza Windsorba. Mivel Alan addigra már otthon volt, így egyedül kellett eljutnom a windsori vasútállomásra, he remek tájékozódó képességemnek és leleményességemnek köszönhetően, illetve hogy tudok olvasni, nem okozott problémát hazajutnom.

Beáék áthívtak vacsorázni ismét, kínai tésztát ettünk és sajttorta volt a desszert. Bea nagyon jól főz, nagyon finom volt a vacsora. 😋