Londoni kaland 1

 Sziasztok!

Július 17-én indultam Londonba, pontosabban Wimbledonba egy egy hetes, kimondottan tanároknak szóló CLIL tanfolyamra. 

Vasárnap hajnalban indultam Ferihegyről. Persze nem így terveztem, eredetileg egy kellemes kora délutáni repülőre foglaltam, de az 3 héttel az indulás előtt törölték, így átfoglalásnál ez az egy opcióm volt. Szóval vasárnap 3-kor keltem, hogy 6.35-kor felszállhassak a repülővel.

Szerencsére minden rendben volt, nagyon gördülékeny volt a reptéri intézkedés mindkét országban, és mivel csak egy hétre jöttem, a bőröndöm is csak félig volt, Ez majd hazaútnál kiderül, hogy meg lesz-e a 20 kg...😜

Mivel vadonatúj útlevelem van, így mindkét reptéren használhattam az okos, arcfelismerő, kapukat. Ez nagyon meggyorsította a be- és kicsekkolást.

Tervezett időben, Londoni óra szerint 8.05- kor megérkeztem, és kb. 20 perc alatt már kint is voltam a reptér ajtajában, ahol a barátnőm, Bea várt. Bea a gimnáziumi barátnőm, aki az egyetem után kiköltözött az Egyesült Királyságba és kis megszakítással azóta is kint lakik. Mikor mondtam neki, hogy ide jövök továbbképzésre, akkor azonnal segített a közelükben szállást találni. 😅(Igazából én mondtam nekik, hogy jövök, készüljenek fel) A jelenleg Windsor-ban laknak a párjával és nagyon szép kis szállást intéztek nekem a közvetlen közelükben. Szóval a Királynő szomszédságában fogom tengetni a napjaimat, már ha itthon leszünk, mert elég sok programot terveztünk a szabadidőnkben.

Bea és a párja Alan dolgoznak napközben, Bea az szociális szférában, Alan a londoni BKV-nál. Nagy kihívás nekem egy igazi angol emberrel szót értenem, én ugye nem beszélek olyan jól, Ő meg nem artikulál olyan jól, szóval csak a beszélgetéseink felét értem, de abból elég jól kimatekolom, hogy miről is beszélgetünk. 

Szóval vasárnap kb. 10-kor megérkeztem Windsor-ba és egy kellemes reggeli és kávé után a reggeli fáradalmak kipihenését gyakoroltuk. Vasárnap még itt voltak délutánig Alan gyerekei, úgyhogy intenzív nyelvleckével indítottunk, ugyanis angolul Dobble-ztunk, Hát annyit mondanék, hogy nem sikerült nyernem egyszer se, de volt hogy nem én voltam az utolsó. 😂 

Közben Alan Sunday Roast-ot készített ebédre, ami igazán fantasztikus volt. Sült sertés hús krumplival zöldségekkel és barna mártással. Nagyon finom volt.

A késői ebéd után Beával elmentünk a windsori vasútállomásra és a Temze partra körülnézni. Remek idő volt, szóval sokan sétáltak a Temze partján, csónakáztak, fagylaltoztak, játszottak. És a Kastély körül természetesen rengeteg a pub és az ajándékbolt. Megláttam egy Erzsébet Királynős konyharuhát, úgy érzem muszáj vennem egyet. A séta után hazajöttünk, beszélgettünk, és mivel már este 10 óra volt, ami otthon 11, és ugye 3-kor keltem, szóval már nagyon-nagyon fáradt voltam, elköszöntem.