Bárdos Dóra - Fókuszban Firenze - Ötödik poszt

Ma számomra álomba illő nap volt: hiszen egész idő alatt a Mediciek történetével foglalkoztunk. Szóba került Giovanni, a családalapító, Cosimo, a bankár, a Medici-ház hatalmának megalapozója, Lorenzo Il Magnifico, X. Leó pápa, Cosimo, az első herceg, Medici Katalin és Medici Mária, a hírhedt és a híres francia királyné, Gian Gastone, az utolsó Medici, és persze nővére, Anna Maria Luisa, akinek köszönhetően a Medici-kincsek egyben és Firenzében maradtak a család végső kihalása után. Néztünk részleteket A Mediciek hatalma sorozatból, és a Godfathers of the Renaissance című dokumentumfilmből, írásos anyagokat és könyvajánlókat kaptunk...

Látszik, mennyire ragyogok a témát látva...

Ugyanakkor ez a nap volt a legnehezebb a feladatok szempontjából. Mivel ezúttal nagyon sok volt a content, leginkább olyan technikákat próbáltunk ki vele, amelyek az idegennyelv-tanárok számára praktikusak: minél hibátlanabb írás diktálás után, cloze feladat hallás után, olvasás minél tökéletesebb kiejtéssel, majd minél gyorsabban, memorizálás idegen nyelvről, olvasott szöveg összefoglalása vázlatosan, (olasz) akcentusos beszélő szövegének leírása. Mivel én nem vagyok nyelvtanár, számomra jól teljesíteni igazi kihívást és örömöt jelentett. Nagyon élveztem! A legjobb az volt, amikor az egyik filmtrailert mi is eljátszottuk: én alakítottam Contessina Bardit, Cosimo Il Vecchio feleségét...

Egy feladat a sok közül: minden felmágnesezett mappában egy-egy híres Medici van. Mind kaptunk egy-egy cédulát egy-egy mini életrajzzal: meg kellett keresnünk a személyt, a tasakba pottyantani a cédulánkat, majd időrendi sorba rakni a mappákat.

A tanulást közös látogatásunk követte a Medici-Riccardi-palotában: az idősebb Cosimo reneszánsz otthonában, ahol megkezdődött a család felemelkedése. Itt található a csodálatos kápolna, amelynek falaira Benozzo Gozzoli festette meg a háromkirályok érkezését. Itt csak öt percet lehet tölteni, de megéri. A palota többi része szabadon bebarangolható a kertektől és a reneszánsz udvartól a fényes termekig, amelyek egyike egy Filippo Lippi Madonnát őriz. A mai nap után egészen különös érzés volt Cosimo és Lorenzo termeiben sétálni...

Lampredotto

Ma volt annak a napja is, amikor megkóstoltam a lampredottót: és nagyon ízlett. Elképesztően laktató és finom. Régen a szegények eledele volt Firenzében, mára talán a leghíresebb firenzei szendvics. A keddi idegenvezetésen Antonella, a kalauzunk mutatott egy igen megbízható kioszkot, amely 1893 óta üzemel: itt ebédeltem ma. Ráadásul nem is drágán: másfél gombóc fagylalt áráért... A húst hosszan főzik, azután egy kis, félbe vágott, kivájt paninibe (valójában egy semellinóba) tálalják, amelyet előzőleg megöntöztek a hús levével, megkentek petrezselymes, hagymás, tojásos, olívaolajas zöldmártással, amiben benne van a kenyérke bele is. És a hús: a tehén negyedik gyomra. Csupa ruganyos-omlós fodor, az íze engem leginkább a nyelvére emlékeztetett.

Ezzel zárom soraimat mára. Íme még egy fénykép a Medici-Riccardi-palotából: a legifjabb király, a valóságban pedig a nagyon fiatal Lorenzo Il Magnifico. Akárhonnan nézzük, mindig ránk mosolyog.

Ui.: Az első kép a palota Luca Giordano-galériája a Mediciek apoteózisával. A képemért köszönet Rocíónak!