Cambridge - Nyelvtanulás, múzeumok és Thor

 Sziasztok! Kedden a lábbuszt emeletesre cseréltem, így már rekordidő alatt (20 helyett 7 perc) bent voltam az egyetemen. Elkezdődtek a nyelvóráink. Egy nagyon kedves és bátorító tanárt kaptunk Michael személyében, aki nem igazán használ IKT-t az óráin (saját bevallása szerint, mert nem ért hozzá), de nincs is rá szüksége. Interaktív órákat tart, az órák több mint felében mi beszélünk. A következőképpen épül fel egy óra: Michael hoz egy témát, kedden például a housekeeping volt az, majd ezzel kapcsolatban fűz fel különböző feladatokat egymásra (hallott szöveg értés, olvasás, hallott/olvasott új kifejezések megbeszélése, majd ezek használata a beszédben). Néhányunkat ki is hívott, hogy egy előre megbeszélt órarészletet vezényeljünk le mi (az én témám pl. a délutáni elfoglaltságaink voltak). Ezután visszajelzéseket kapunk, mi az, ami már jól megy, milyen készségünket érdemes még fejleszteni. A nap végére így kellőképpen elfáradunk, viszont egyre magabiztosabban használjuk a nyelvet, a tanult új kifejezéseket. A napi kommunikáció során is észreveszem, hogy egyre kevesebbet kell gondolkodnom, hogy mit válaszoljak egy adott szituációban, hogy tegyek fel egy adott kérdést. Az eddigi kedvenc órarészletem csütörtökön volt, amikor különböző szólásokat gyűjtögettünk. Először a saját nyelvünkön kellett keresgélni, majd lefordítani és felírni a táblára. A tanárunk kedvence a „fejétől bűzlik a hal” (the fish stinks from the head) volt, mert angolul nem ismert hasonlót, viszont a német és szlovák kollégák helyeseltek, hogy ezt ők is ismerik. Utána különböző angol idiómákkal ismerkedtünk, majd ezeket használnunk is kellett az egymással való kommunikáció során. Michael minden csoporthoz odajött és jegyzetelte, a találó vagy éppen humoros kifejezéseinket, amiket utána meg is beszéltünk, pontosítottunk, angolosabbra cseréltünk. A csúcs szerintem a mai nap jött el. A fő téma a phrasal verbs (vagy verb-ök?) voltak. Monológot majd rövid történetet írtunk, később verset költöttünk, utóbbit legalább 5 különböző névmás felhasználásával. Az óra végén globális problémákról és azok megoldásáról értekeztünk (7 problémát írtunk fel különbözőpapírokra, abból 4-ről kellett beszélni párban, éppen arról, amit Michael felmutatott).

A kedd délutánt a Fitzwilliam Múzeumban töltöttük, ez hasonlít a mi Szépművészeti Múzeumunkhoz, a kiállítások az ókortól a jelen korig mutatnak be különböző képzőművészeti alkotásokat. Itt már voltam a legutóbbi kiutazáskor, viszont tudott újat mutatni a hely. A kedvenceim a camera obscurával készült fényképszerű festmények voltak és újdonság volt, hogy a római időkben az Egyiptomban élő tehetős rómaiakat és görögöket is mumifikálták („Fayum mummy portraits”, ha utána akarsz nézni).

Szerda délután a King’s College kápolnáját néztük meg. Azt, hogy milyen grandiózus ez az épület, a képeim nem fogják visszaadni, de azért próbálkoztam. Ami meglepő volt, hogy az oldalhajóban megláttam egy falba vésett magyar nevet, Békássy Ferencét. Róla nem tudtam ez idáig semmit, de érdemes ráguglizni, nem véletlenül vésték falba a nevét, Angliában sokáig a legismertebb magyar költőnek számított.

Csütörtökön a délutánomat könyvesboltokban töltöttem (Cambridge University Press, Heffers). Kényelmes fotelek, légkondi, rengeteg könyv, mi kell még? És senki nem szól rád, ha huzamosabb időre leülsz és kinyitsz pár könyvet. Sőt, megkínálnak kávéval.

Ma délután a Science Museumba megyünk a csoporttársakkal, este pedig megnézzük az új Thor filmet a moziban, kizárólag a nyelvtanulás jegyében

😊

Kings College a Cam folyó felől

Barabási Albert-Lászlót itt is ismerik. Egyébként a fizika részlegen is van jó pár könyv, aminek a szerzője magyar

Itt lehet olvasgatni

A sóhajok hídja. Tényleg így hívják.

Mathematical Bridge. Nincs benne se szög, se csavar, mégsem dől össze.

Idén sem sikerült bejutni, a Mágiaügyi Minisztériumba...

St John's College