Hétvégi kirándulások: a Moher-sziklák és a Dublinia

 Első nap az ELI-ben

A dublini tömegközlekedésről előző nap szerzett tapasztalataink ellenére reggeli utunk az iskolába minden várakozást felül múlóan simán ment. Igaz, hogy ekkora már a dublini őslakosokat megszégyenítő határozottsággal intettük le az arra járó buszokat. Eszterrel biztosra mentünk, így a busszal kb. fél órára lévő iskolába jó egy órával hamarabb elindultunk. Nem is késtem el, és pont volt elég idő, hogy félig jégcsappá fagyjak a zimankós reggelen az órakezdésre várva. lehet, hogy visszasírom még az otthoni 35 fokot. Na, azért a délutáni napsütést látva biztos nem.

Első heti kurzusomon a google applikációkról fogunk tanulni, amennyiben Eddie nem térül el túl gyakran a témától, mert ma Írország élővilágáról és Caravaggio véletlenül Dublinban megtalált festményéről többet tudtunk meg, mint a google ddoodle-ról. Azért bízom benne, hogy jó lesz a tanfolyam, mert tanárunk kellően laza figura, pont passzol egy ilyen nyári továbbképzéshez.

Csoportlétszámunk a nap folyamán változó volt. Ki kicsit késve realizálta, hogy rossz tanfolyamra ült be, kit hol beküldtek, majd mégis visszasoroltak, mert túl kis létszámmal (2 fő) indult volna a csoportjuk. Végül a szerintem ideális 5 főnél állt meg a csoportlétszám.

Petának ezúton üzenem, hogy osztrák, német iskolákkal való kapcsolatfelvételben ne reménykedjen. A tanfolyamot nyugodtan lehetne magyarul is tartani, ha az az egy spanyol kolléganő nem zavarna be. Rajtam kívül viszont mindenki angol tanár, változó szintű nyelvtudással. A legérdekesebb figura Miklós, aki már bejárta a fél világot angolt tanítva. Nekem legjobban Tanzániai élményei tetszettek. Egyébként hétfőn indul nyári angol tanfolyamokat tartani Oxfordba! 

Szerencsétekre mára be is fejezem a beszámolót, mert Eszter küldött egy cuki gifet finoman jelezve, hogy ő már vacsizna.

Búcsúzóul egy esti kép a székesegyházról előtérben egy méhmezővel.