Londoni kaland 6

 Sziasztok!

Utolsó nap az iskolában, rajtam kívül mindenki két hétre jött, csak én megyek haza. Az utolsó óránkon a Modal Verbs-eket vettük, jól ment, szerencsére sikerélménnyel zártam a kurzust. A végén pedig óra elei felrázó és óra végi lenyugtató, illetve ismerkedős játékokat játszottunk. A tanárom Eilis, nagyon kedves és helpfull, hogy is mondják magyarul, volt. 😁 Az órákat nagyon élveztem, minden ilyen multikulti dolgot szeretek, szívesen vagyok idegennyelvi környezetben. A nyelviskola nagyon ugyan kicsi, de nagyon profik és kedvesek, mire lejöttem a második óráról, már ki volt nyomtatva a Certificate-em.

A csoporttársak nagyon kedvesek voltak. Örülök, hogy itt lehettem.

Miután mindent lepecsételtettem és aláírattam, ami angol nyelven volt a dossziémban, átugrottam még a szomszédba az olasz bácsihoz, hogy vegyek egy olívás-sajtos tekercset ebédre, és reméltem, hogy el tudom tapsolni az aprómat nála. Nem tudom, hogy a többiek hogy vannak, aki Angliába jön, de és egyáltalán nem tudtam eligazodni az aprópénzükben. Kicsi nagy, kerek, hatszögletű, arany, ezüst, bronz, és mindenre olyan kis betűvel ráírva minden, hogy szemüveggel se láttam. Így azt a megoldást választottam, hogy a pilláimat rebegtetve, megkérem az olasz pék bácsit, hogy segítsen. Elmondtam neki, hogy utazok haza és nem tudok mit kezdeni az apróval, szóval vegye ki a csiga árát, amit tud váltson be, a többit meg itt hagyom neki. Na ebből az lett, hogy először beváltott 5 fontot, a maradék meg kevesebb volt mint a csiga ára, de mivel Magyarországról jövök, így az olasz-magyar barátság nevében, és mert ilyen szépen beszélek angolul, hogy Ő is érti, amennyim maradt, annyiért odaadja a csigát. Nagyon kedves volt, még a végén megtanulok kicsit olaszul is.

Délutáni programot is terveztem, Windsor-ban be akartam menni a kastélyba, mert állítólag a Királynő végleg odaköltözött, és hát biztos látni akar. Ócska 27 fontért (12.500 Ft) be is mehettem. Gyönyörű rendezett, nagyon megfigyelt és ellenőrzött volt. Fényképezni szigorúan tilos, csak kint a kertben lehet. Engem nem zavar, egyébként se vagyok egy "mindenről kell fotót csinálni" fajta, jó volt nyugodtan és csendben végig sétálni ezen a nagy múltú és történelmileg nagyon fontos épületegyüttesen. 

Vacsorázni a barátaimhoz mentem, ahol tradicionális angol vacsora várt, Cottage Pie, ez egy marhahúsok krumplis egytálétel, sütőben összesütve, Bea készítette, nagyon finom volt. A hosszú, ismét sok sétát tartalmazó napot hamar lezártam, nagyon elfáradtam a hétvégére.