Bárdos Dóra - Fókuszban Firenze - Második poszt

Belépve az iskola kapuján feltekintettem...

A mai nappal megkezdtem tanulmányaimat a CLIL-tanfolyamon! Elképesztően élvezem, sokkal jobbnak ígérkezik, mint gondoltam.

Csoportunkat egyelőre 11 fő alkotja: öt lengyel, öt spanyol (közülük három katalán), meg én. Holnap egy belga hölgy csatlakozik még. Az iskola egy régi palota emeletén van, így minden tanterembe jutnak fal- és mennyezetfreskók, de természetesen projektor és légkondicionáló is van... Kanyargósak a folyosók, aprók a faajtók, van loggia, zsalus ablaktábla és csigalépcső, de mobiltöltő és kávégép is.

Europass Teacher Academy

Sheila, a tanárunk végtelenül karakán, kedves és közvetlen. Villámgyorsan összeismertetett minket, megalapozta elméletileg a CLIL-kurzusunkat, azután pedig közölte, a mi contentünk Firenze. Így az icebreaking, warm up és páros gyakorlatok már mind ehhez csatlakoztak. Mai témánk a firenzei művészet és történelem volt: különösen sok feladat kapcsolódott Michelangelo és Botticelli életéhez. Olvastunk tényekről és beszélgettünk róluk, feldolgoztunk képet és videót, kérdéseket fogalmaztunk egymásnak, és válaszokat kerestünk hallgatott szöveg alapján, vitáztunk Michelangelo-idézetekről, tanultuk PQA és cloze activity feladatok készítését. Miután kipróbáltunk valamit magunkon, mindig megbeszéltük és lejegyzeteltük a metodikáját, tippekkel és jó tanácsokkal.

A termünk, mennyezetfreskóval és praktikus, gördülő székekkel (vajon ki írt a hátsó táblára?)

Külön öröm volt, hogy Botticellinél szerepelt az anyagunkban fiatalon készített esztergomi Mértékletesség-festménye Vitéz János studiolójában. Teljesen véletlenül épp én húztam ezt a témát!

Egy mennyezet a Casa Buonarottiból

A napot közös múzeumlátogatás koronázta meg: a Casa Buonarottiba látogatott el az egész csapat, a házba, amely Michelangelónak állít emléket. Az ő kisebb munkái mellett egy szinte érintetlen, 17. századi előkelő otthonba láthattunk bele, ahol csodálatosan festettek a termek, helye van egy komplett régiséggyűjteménynek, és a ház ura rejtett dolgozófülkéjéből leláthat az udvarra egy kis ablakon át. A látogatás a kurzus része volt, ingyenes: mindössze rövid véleménnyel kell készülnünk róla holnapra. 

Öt remek dolog még a mai napra:

1. Úgy tűnik, minden nap csodálatos harangozás fog köszönteni reggelente, mivel a közelben van a Santa Maria Novella, a San Lorenzo és a Duomo, a Santa Maria Maggiore pedig gyakorlatilag szemben áll a hotellel. Persze a harangszó nem hangos, mivel az ablakom a belső udvarra néz: inkább olyan, mint egy középkori film hangkulisszája.

2. Ma délután a San Lorenzóban és a Medici-kápolnában jártam. Mindkettő olyan hely, amiről nem lehet beszélni: csak ámulni kell.

3. Kezdek rájönni, hogyan kell használni a gyalogátkelőket: ha zöld, mehetsz, ha sárga, siess, és ha piros, a budapestiek, azaz a firenzeiek akkor is átmennek, az autó csak várjon... Firenze városközpontja a sétálók paradicsoma. 

4. Ma egész délután kellemes szellő fújdogált, ami nagyon jól esett a 34 fokban. Egyik tanfolyamtársammal, Albertóval megbeszéltük, hogy ez nem is hőség, csak száraz meleg, mivel Katalóniában, ahonnan érkezett, gyakran van majdnem 40 fok is, ráadásul rengeteg a pára és a forró, nem frissítő eső. Minden viszonyítás kérdése.

5. Nem hittem, hogy mobiltelefonon lehet hosszabb blogbejegyzést írni. Hogy mekkorát tévedtem!