Bárdos Dóra - Fókuszban Firenze - Első poszt

Hatalmas öröm számomra a mai nap! Megkezdtem egyhetes Erasmus-mobilitásomat Firenzében.

A tanfolyamom egy angol nyelvű módszertani képzés, amely a CLIL-metodikával kapcsolatos. Ez egy tantárgy élményszerű oktatása anyanyelv és idegen nyelv kombinálásával, a befogadás hatékonyságára koncentrálva: a betűszó feloldása Content and Language Integrated Learning. 2019-ben, a gimnázium első sikeres Erasmus+ KA1-es pályázatának köszönhetően már tanulmányozhattam ezt a módszert Oxfordban. Most azonban egy sokkal gyakorlatibb, tudásomat tovább gyarapító kurzust kerestem róla.

Ráadásul az Europass Teacher Academy egyhetes programjában van egy eredeti csavar, s éppen ezért választottam ezt a képzést. A teljes neve ugyanis CLIL in Practice: Focus on Florence, vagyis CLIL a gyakorlatban: Fókuszban Firenze.

Egy hosszú évek óta Olaszországban élő amerikai módszertani oktató, Sheila Corwin találta ki, aki többek közt ebből a technikából is doktorált. Lényege, hogy nemcsak osztálytermi körülmények között segíti a minél változatosabb módszertanú (CLIL, dráma, stb.) órák és feladatok tervezését, összeállítását és megalkotását, hanem összekapcsolja a CLIL-t egy valóságos, nagy történelmi múltú várossal. Vagyis az előzetes ígéret szerint itt minden út Firenzébe fog vezetni. Az egyes metodikai tanulmányaink a firenzei történelemmel, művészettel, irodalommal, kultúrával, zenével, mozival, divattal és étkezéssel fognak összefonódni. Ha minden igaz, egy-egy firenzei múzeumban is alkalmunk lesz kipróbálni a CLIL-tudásunkat: vajon hogyan tennénk a tanulók számára izgalmasabbá a látogatást és diákközpontúbbá, befogadhatóbbá az ismereteket?

Természetesen tele vagyok izgatott várakozással: magyar- és történelemtanár számára kevés ennél használhatóbb és érdekfeszítőbb kurzustervezet létezhet! Főleg, hogy imádom a művészettörténetet is, s rajongok a reneszánszért és a filmekért. Holnap minden kiderül: s persze az is, mennyire bizonyul majd kommunikációképesnek az angoltudásom a többségében német, spanyol és lengyel kollégák között...

Az idevezető úttal minden rendben volt, bár nem voltam egészen biztos abban, hogy jó ötlet FlixBus szolgáltatással (vagyis nem repülővel) utazni Budapestről Firenzébe, de bevált. Csak kicsit összegyűrődtem a 14 óra alatt: de lelkesített, hogy mi vár rám érkezéskor...

Egy hangulatos szállodában lakom, a Hotel Martelliben, amely majdnem a Santa Maria Novella templom mellett van, gyalog körülbelül tíz percre az iskolámtól. Mindkét helyszín a firenzei történelmi belváros kellős közepén található, elképesztően hangulatos helyen, mindkettő nemesi palota volt eredetileg, gyönyörű termekkel.

A mai napon már kalandoztam a szépséges Firenzében: megnéztem a Donatello-kiállítást a Palazzo Strozziban és ellátogattam a Bargello-palota múzeumába. Természetesen alaposan el is fáradtam, de lelkesen készülők a holnapi napra, a tanfolyam kezdetére.

Végül még egy rövid szolgálati közlemény: soha életemben nem voltam jó naplóíró. Szeretem a dolgokat kicsit várakozni, érni hagyni, mielőtt beszélnék vagy írnék róla, s semmit sem utálok jobban, mint azonnal papírra vetni, mi is történt velem, amikor még bennem forr és cseng le a sok átélt élmény. Épp ezért úgy gondolom, a kurzus végéig ez volt a leghosszabb posztom. A továbbiakban inkább egy-egy képet és egy-egy élményt szeretnék megosztani azokkal, akik olvassák majd a bejegyzéseimet. De amint hazaértem, egy utolsó, hosszabb búcsúposztban kiegészítem majd a naplómat, hogy láthatóvá váljon, mit tanultam, és hogyan is sikerült ez az Erasmus-mobilitás.

Donatello egyik Dávidja: az első műtárgy, amelyet Firenzében láttam. A fenti képen pedig a Santa Maria Novella, az első nevezetes épület, amit Firenzében láttam.